Irányítani, nem vezetni akar Orbán Viktor ezentúl, ezt az elég nehezen értelmezhető jóslatot mondta Balog Zoltán leköszönő Emmi-miniszter interjújában. Mit is jelent ez? Vezetéselméletileg álítólag ez annyit jelent, hogy jobban kézben akar tartani mindent: vezetni kisebb kontrollt jelent, hagyni teret a többi alárendeltnek is.
Na, ez megszűnik, amit az is bizonyít, hogy létrejön Orbán kormányiródája, azaz a miniszterelnök a Miniszterelnökségen túl mg kap egy még jobban neki alárendelt hivatalt. Lázárt levette a Miniszterelönkség éléről, mert túl autonóm lett volna az irányításhoz, Gulyás Gergelyt kinevezte, de a döntéselőkészítés és ellenőrzés az ő kezébe került a kormányirodája révén.
És a többi minisztériumnál is kompenzált: kinevezt az orvos Kásler Miklóst Emmi-miniszternek, de a felsőoktatást kivette Palkovics Lászlóval, és másik minisztériumot csinált belőle. Pénzügyminisztet csinált Varga Mihályból, a nemzetgazdaságból maradó nemzeti vagyont pedig odaadta Bártfai Mager Andreának, és új minisztériumot hozott létre.
Szakértőibb ez a minisztériumi rendszer, azaz kevésbé politikusibb: a még nagyobb hatalmat kapó Orbán egymaga lesz ellenőrzője és előkészítője a folyamatoknak, politikai kérdésekben most már tényleg egyszemélyi döntnök, a többiek pedig mozogjanak csak a szakpolitikákon belül.
Ez a 19. század világa, a császár dönt mindenről, szakértő tanácsadók vannak körülötte, de mindenről ő dönt, ő áll legfelül. Császár vagy király – Orbán épp a magyar történelem koronázási városában zárta a választási kampányt, Székesfehérvárott, ahol az Árpád-házi királyokat koronázták, és temették.
Korában épp az ellenkezőjét lehetett hallani: Orbánt nem érdekli a napi kormányzati aprómunka, ezeket Lázár intézi, Orbánt már csak a nagy világtörténelmi mozgások és perspektívák érdeklik, a világpolitika, Európa, a magyar homokozó neki már szűk.
Erre most megtesz magát egyszemélyi vezetővé.